Toll - tulajdonsága, előnyei és hátrányai

A természet újra és újra bebizonyítja nekünk, hogy a több millió éves fejlődésen túl nincs újítás. A toll egyszerűen a legjobb szigetelőanyag, amit hálózsákba vagy bármely más outdoor felszereléshez kaphatunk. Nincs olyan szigetelőanyag, amely felülmúlná a tollat, legyen az szintetikus vagy természetes.

De hogy ne vigyük túlzásokba az ódákat, a következő sorokban elmondunk mindent, amit a tollakról tudunk, és amit sokéves tapasztalataink során megtanultunk. És hidd el, hogy egyszerűen, világosan, és egyenesen fogunk beszélni.

A toll nem melegít

Semmilyen szigetelőanyag nem melegít. Még tollak sem, hacsak nincsenek benne elemek vagy ilyesmi. De amire a tollak szinte a világon a legjobbak - az a szigetelés.

A világ legjobb szigetelése a vákuum - erről például a termoszoknál meg is győződhetsz. Másrészt senki sem találta még fel a vákuumos hálózsákot, és tudjuk, hogy a közeljövőben nem is fogják feltalálni. Éppen ezért az outdoor gyártók olyan anyagokat keresnek, amelyek a lehető legjobban tudják elszigetelni a saját testük melege által felmelegített levegőt a környezettől. Igen, minden szigetelő tömítés ezen az elven működik. Az általunk felmelegített levegőréteget a test közelében tartják, és megpróbálják megakadályozni, hogy kívülről lehűljön.

• Toll hálózsákok>

Toll kontra szintetikus

A véleménytáborok évszázados csatájának végül nem lesz egyértelmű győztese. A mi szemünkben ugyan lesz, de a végső preferencia mindig az egyén szubjektív döntése. Amit tehetünk, az az, hogy felsorakoztatajuk a puszta és időtálló tényeket, a döntés az rajtad áll.

1. Súly, fűtőérték, csomagolhatóság

Az első számú tény: A toll termékeknek mindig a legjobb a súly, fűtőérték, valamint a csomagolási arányuk. Egy toll hálózsák térfogata ⅓-al kevesebb lesz az ugyanolyan paraméterű szintetikus hálózsákénál.

A szintetikus szigetelőanyagok jelentős részét, az úgynevezett üreges szálúakat (a különböző formájú és keresztmetszetű, valóban üreges szintetikus szálak) nagy súlyuk és rossz csomagolhatóságuk miatt háttérbe szorítja. A hatékony szigeteléshez az üreges szálnak nagyon erős gyapjúra van szüksége, és a hálózsák vagy a belőle készült ruhák mindig nehezek és nehezebben csomagolhatóak.

Alapvetően ugyanez vonatkozik a juhgyapjúra is, amelyet az utóbbi időben meglehetősen sikeresen használnak a ruházatban. Hálózsákban azonban nincs sok értelme, a gyapjú elég durva és nem formázható jól.

Az utolsó konkurens a mikroszálas. Súlyával és csomagolhatóságával közel áll a tollak paramétereihez, ezért érdekes alternatívának tekinthető. De vannak más tények, amelyek végül mégsem hozzák előnybe.

2. A szigetelő töltet élettartama

A szintetikus anyagok - és különösen a mikroszálak - az ismételt összenyomódás következtében (csomagolásnál) eltörnek. Ez rontja az anyag szerkezetét és rétegeit, és a szigetelő réteg leválik. Persze ez a használat és a tárolás intenzitásától is függ, de a toll ebből a szempontból sokkal jobb. Ez elsősorban szerkezetének, természetes eredetének és nem utolsó sorban annak a keveréknek a finomságának és tartósságának köszönhető, amelyet a gyártó a tollakból kever. Tapasztalatból tudjuk, hogy a szintetikus szigetelésű hálózsákok élettartama 3-5 év, míg a toll hálózsákok esetében ez a duplája, vagy inkább hosszabb. Fontos tehát, hogy ennek fényében nézzük meg az árcédulát, amelyet de facto legalább 2-vel oszthatunk a szintetikus töltetű hálózsákokkal összehasonlítva.

3. Mit tegyünk a páratartalommal

A nedvességgel való bánás a tollak esetében valószínűleg a legvitatottabb téma. Ezt ezért részletesen tárgyaljuk.

A legfontosabbnak a hálózsák külső nedvességtől való megvédése tűnhet. Kívülről nézve egy hálózsák nem kis mennyiségű vízzel szembesülhet, legyen az eső, harmat, páralecsapódás a sátorban vagy akár hó. Másrészt, ha tapasztalt kintalvó vagy, akkor a modern anyagokkal is boldogulsz.

Manapság a hálózsákokat DWR (Durable Water Repellency) kezeléssel ellátott, víztaszító anyagokkal látják el, néha membrános anyagokat is használnak, amelyeknek a vízállósága nagyon jó. A kívülről érkező nedvesség elleni védekezés elég könnyen megoldható (és akkor még nem is említettük a sátrat, ponyvát, stb...). Be kell ismerni viszont, hogy ha alaposan benedvesedik a hálózsák, akkor a tollakat nem lehet olyan könnyen megszárítani a terepen. A szintetikus anyagokkal erre nagyobb az esély.

De nem csak a külső páratartalomról van szó!

Tudja, hogy a szigetelő töltőanyag mennyire hatékonyan működik azzal a nedvességgel, amelyet az ember éjszaka izzad ki (0,75 - 1 liter éjszakánként)? A szigetelő töltetnek és a felhasznált anyagoknak, amelyekbe csomagolták, a lehető legjobb lélegzőképességgel kell rendelkezni a kiizzadt vízgőz átengedéséhez. És itt van a vízválasztó. A szintetikus anyagok alapvetően mindig kőolajból készülnek. Ez azt jelenti, hogy egyáltalán nem nedvszívóak. Ezért gyakran előfordul, hogy amikor a vízgőz áthalad az anyagon, a gőz lecsapódik, a szál nedves lesz és gyorsabban elvezeti a meleget, mint kellene. (Egyszerűen rosszabbul szigetel. A nedves anyag 30-40-szer gyorsabban elveszi a hőt, mint a száraz anyag). Természetes anyagként azonban a tolltöltet bizonyos mértékig képes az izzadt nedvességet a saját szerkezetébe szívni anélkül, hogy szigetelő tulajdonságai megváltoznának - sőt, kimutatták, hogy az alacsony páratartalom javítja a szigetelő tulajdonságokat. Az éjszaka folyamán hatékonyabban párologtatja a nedvességet, mint a szintetikus anyagok, jobban szárad és kellemes mikroklímát teremt a hálózsákban.

Mikroklíma

A millió és milliónyi légzsebet és redőt a tollkeverék szerkezetében egyetlen szintetikus anyag sem képes utánozni. Ez az egyik oka annak, hogy a toll töltet jobban meg tudja tartani a felmelegített levegőt, és ezáltal hatékonyan csökkenti annak kihűlését.

Hátrányok

Természetesen a tollaknak is vannak "hátrányai". A tollból készült termékek kicsit több törődést igényelnek és magasabb az áruk, ami - mint fentebb írtuk - viszonylagos a tartósság szempontjából. Időről időre szükséges kimosni, megfelelően megszárítani, felrázni. Ideális lazán felakasztva vagy tároló huzatban tárolni. De ha ezt sikerül elvégezni, hamarosan rájössz, hogy a toll termékekbe való befektetés hosszú távon jelentősen megtérül. És elkezdesz hinni a tollakban. Csakúgy mint mi!

Fontos fogalmak

Telítettség (fill power)

A tollak telítettssége azt a térfogatot jelzi, amelyet egy bizonyos mennyiségű (tömegű) szigetelő töltet fel tud venni a teljes "felfújódás" után. Ezt a felfúvódást loftnak is nevezik. Köbhüvelykben (cubic inch = cuin) mérik. A tollak, amelyeknek a teljessége legfeljebb 500 cuin, az átlag alá tartoznak, az átlagról 500-650 cuin tartományban beszélhetünk. A 700-900 cuin tartomány kimagaslóan jó telítettségnek számít.

Keverék arány

A tolltöltet tulajdonságait, például a tömöríthetőséget és a tartósságot nagymértékben befolyásolja az az arány, ahogy a pehelykeveréket a nagyobb tollakkal keverik. Minél kisebb a tollak aránya, annál jobb a csomagolhatóság, de rövidebb az élethossz. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az általánosan elfogadott legjobb arány 90:10, azaz 90% pehely és 10% nagyobb toll.

A tollak eredete

A világon számos toll üzem működik. Általában a lengyel és a magyarországi termelőket tartják a legjobb minőségűnek, őket követi Oroszország és Ukrajna.

RDS és IDFL tanúsítványok

Az RDS (Responsible Down Standard) tanúsítvány garantálja, hogy a tollak fenntartható és etikus tenyésztésből származnak. Különösen azt garantálja, hogy a madarak, amelyektől a tollak származnak, a szabványos életkorig élnek, a tollakat soha nem élő madarakból nyerik, a madarakat nem etetik kényszerből, valamint természetes és humánus körülmények között élnek.

Az IDFL tanúsítás garantálja a termék állandó, ingadozásmentes minőségét. A toll beszállítója ezzel garantálja termékei minőségét.

Liba vagy kacsa!

A toll, akár kacsa, akár liba, toll marad. A kacsa és a liba is jól szigetel. De azt is meg kell mondani, hogy mi a különbség közöttük. Nagyon gyakran találkozunk azzal a véleménnyel, hogy a kacsatoll rosszabb, mint a libatoll. De a világon semmi sem fekete-fehér.

Telítettség: A liba lényegesen nagyobb madár, mint a kacsa. Ezért nagyobb tollai vannak, hosszabb a toll szerkezete, így a libatollak magasabb telítettség értékeket (fill power) érnek el, mint a kacsatollak. Napjainkban azonban a tollfeldolgozás olyan szinten van, hogy a kacsatollak telítettsége elérheti a 700, a libatollak kivételes esetekben a 900 köbcentimétert is.

Tisztaság: A táplálkozás alapján (a lúd szinte kizárólag füvet, a kacsa alapvetően mindent eszik), valamint az állat mérete alapján is arra alapoznak, hogy a libatoll általában tisztább, mint a kacsatoll, mind színében, mind esetleges szagában (nedvesség esetén). A professzionális gyártásban tisztított tollak azonban ma már olyan szinten vannak, hogy a különbségek minimálisak. Érdekes azonban az a tény, hogy a zsírosabb kacsatollak bizonyos esetekben jobban működnek a nedvességgel, mint a libatollak. Ezért bizonyos esetekben alkalmasabb lehet a "párás hidegben".

Ár: Az utolsó különbség mindenképpen az ár. A libából kevesebb van, mint a kacsából, így a libatollak általában majdnem 30%-kal drágábbak. Nem kell hozzá nagy tudomány: hogyha olcsóbb tollterméket szeretnél, el kell fogadni, hogy az kacsatollas lesz.

Hasznos linkek

• Hálózsák választása>

• Hálózsák nőknek>

• Gyerekek hálózsák>

• PATIZON hálózsákok>

Szerzők: Ondra Vacek

Forrás: a szerző archívuma